A sajtó az utóbbi napokban széles körben számolt be arról, hogy Kínában végre törvényt hoztak a pszichiátriai kényszerkezelésekkel kapcsolatban. Mindezt azután, hogy több jogvédő és jogi érdekvédelmi szervezet tiltakozott, mert Kínában akaratuk ellenére több százezer embert zártak elmegyógyintézetbe, gyakran az ellenzékieket, másként gondolkodókat. A kényszerbeszállítások száma azonban Magyarországon is megdöbbentően magas, és számos esetben itt sem indokolt.
Ne gondoljuk azt, hogy a pszichiátriai kényszerbeszállítás hazánkban ritka gyakorlat: hivatalos adatok alapján pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésének elrendelésére és felülvizsgálatára Magyarországon 2009-ben 46 065 esetben (!) került sor. („Elrendelésről” akkor van szó, amikor a kényszerkezelés az illető akarata ellenére történik.) Bár a fenti szám magában foglalja a felülvizsgálatok számát is, a kényszerbeszállítások és -kezelések száma még így is tízezres nagyságrendre becsülhető a 2009-es évre.
Vajon tényleg az a helyzet, hogy évente tízezernyi ember viselkedése válik olyan súlyosan veszélyeztetővé, hogy nincs más lehetőség, mint azonnali alapon megfosztva őket a szabadságuktól a pszichiátriára szállítani? Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért nevű jogvédő szervezet nagyon sok olyan esettel találkozott már, amikor családi vita, gyermekelhelyezési ügy, vagyoni vagy örökösödési vita miatt kezdeményezték a sürgősségi pszichiátriára szállítást – tehát szó sem volt arról, hogy a beszállított egyén közvetlenül és súlyosan veszélyeztető lett volna, ám így „pszichiátriai kórtörténete” miatt máris hátránnyal indult a vitás ügyben.
Tény, hogy vannak olyan esetek, amikor valaki ön- vagy közveszélyes, és ezért el kell különíteni a környezetétől, hogy ne tegyen kárt másokban. A gond ott kezdődik, hogy sok esetben a beutalót az orvos úgy állítja ki, hogy nem is látta az illetőt, ezért meg sem tudta állapítani, hogy tényleg veszélyeztetően viselkedett-e. Ilyen volt a következő eset is: egy nő megromlott kapcsolatuk miatt válni akart a férjétől, ám a férj nem akart, ezért felkereste felesége pszichiáterét és rávette, hogy állítson ki kényszerbeutalót a nő részére – úgy, hogy a pszichiáter több mint egy hónapja nem is látta őt. A beutalót a férj még aznap fel is használta – a csodálkozó asszonyt a mentők és a rendőrség szállította a pszichiátriára. Pár nappal később hazaengedték ugyan, de mivel jogtalanul megfosztották a szabadságától, a bíróság utólag jelentős összegű kártérítést ítélt meg a nőnek.
Sok még a tennivaló annak érdekében, hogy az elmeegészségügy olyan terület legyen, amely mentes az emberi jogok rendszeres megsértésétől – és ez elsősorban nem pénzkérdés. A pszichiátriai kényszerbeszállítások tekintetében Magyarországon is elkelne egy alapos törvénymódosítás, amely elejét venné a visszaéléseknek.
---------------------------
További információ:
Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány
06 (1) 342-6355 06
(70) 330-5384
info@cchr.hu
Címkék: Emberi Jogok pszichiátria Állampolgári Bizottság magyarország kényszerkezelés
Megjelenés ideje: 2013-05-07 11:14:06
Beküldte: Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért