Az elmúlt hétvégén konferenciát rendeztek Budapesten az ADHD-ról, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarról „Tegyük láthatóvá az ADHD-t!” címmel. Bár a konferencia meghirdetett célja, hogy ez a rendellenességnek tartott gyermekkori állapot „láthatóvá váljék”, a gyakorlatban ez nemigen jelent mást, mint hogy ez a címke még több figyelmet kapjon, ami csak erősíti az érintett gyermekek megbélyegzését. Sajnos, a „szakemberek” azt nem akarják láthatóvá tenni, hogy az ADHD nem több egy pszichiátriai címkénél, amelyről sosem igazolták, hogy orvosi értelemben betegség lenne.
Bár a konferencia szervezői szerint „az ADHD a leginkább visszautasított és félreértett pszichiátriai állapot Európában”, az alapvető problémát az jelenti, hogy az ADHD-ról sosem igazolták tudományosan, hogy valódi betegség lenne. Ezt a „rendellenességet” az Amerikai Pszichiátriai Társaság egyik bizottsága tette hivatalossá 1987-ben – méghozzá kézfeltartásos többségi szavazással. Aligha véletlen, hogy a nagynevű amerikai gyermekpszichiáter, Leon Eisenberg, aki sokat foglalkozott a téma kutatásával, 2009-ben így nyilatkozott a Der Spiegel című német lapban: „Az ADHD az egyik legjobb példa egy kitalált betegségre. Az ADHD-ra való genetikai hajlam teljes mértékben túl van becsülve.” Mindez sajnos nem jelentett akadályt abban, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte több tízmillió gyermeket bélyegezzenek meg ilyen vagy ehhez kapcsolódó betegségcímkékkel.
A helyzetet csak súlyosbítja, hogy miután ezt az állapotot pszichiátriai zavarként sorolták be, ez alapot teremtett arra, hogy „gyógyszereket” írjanak fel rá. Az ADHD-ra adott szerek azonban nagy jóindulattal sem nevezhetőek gyógyszereknek. A legelterjedtebb ezek közül egy pszichostimuláns (serkentőszer), amely a gyermekekre tompító, nyugtató hatással van, illetve – amfetamin-jellegű vegyületről lévén szó – mesterségesen fokozza a gyermek koncentrálóképességét. Bár a szer pártolói szerint ezt csak végső esetben, a tünetek enyhítésére írják fel a gyermeknek, érdemes tekintetbe venni, hogy ez a pszichostimuláns olyan szer, amely Magyarországon szerepel a pszichotróp (tudatmódosító) anyagok 2. listáján, szerepel a doppingszerek tiltólistáján, illetve hogy olyan utcai kábítószerekkel rokon vegyületről van szó, mint a speed, az extasy vagy a kokain – amelyektől minden szülő féltve óvja a gyermekét. A szerrel kapcsolatos aggodalmak nem is alaptalanok: az USA-ban már komoly forgalma van az illegális drogok piacán.
Nem kétséges persze, hogy vannak gyerekek, akik komoly tanulási vagy viselkedési problémákkal küzdenek, illetve a családjuk vagy tanáraik idegeire mennek. A valódi megoldást mégsem egy tudományos alapot nélkülöző pszichiátriai címke, és annak „láthatóvá tétele” jelenti, hanem ha időt és fáradságot szánunk arra, hogy kiderítsük, mi az igazi oka a gyermek problémájának. Hiperaktivitást, figyelemzavart számos hétköznapi dolog okozhat: fel nem fedett és kezeletlen testi betegségek (amelyek irritálják a gyermek testét), allergiák, méreganyagok, táplálkozási elégtelenségek, a tananyag megértésével kapcsolatos nehézségek, de ugyanígy szóba jöhetnek a nem megfelelő családi körülmények vagy nevelési problémák is.
Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány – amelyet 1969-ben alapított Thomas Szasz pszichiáter és a Szcientológia Egyház – a fenti témáról ingyenes tájékoztató kiadványt jelentetett meg az érdeklődők részére, amely letölthető az alábbi linkről: http://www.emberijogok.hu/letoltes/hiperaktivitas_v4_2009.pdf
Címkék: Emberi Jogok Állampolgári Bizottság gyerek adhd figyelemhiányos hiperaktivitás
Megjelenés ideje: 2013-10-01 11:07:42
Beküldte: Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért