Közeledik január vége annak a napnak az évfordulója, amikor is egy merénylő három golyóval véget vetett egy igazán nagy lélek földi pályafutásának.
Mohandász Karamcsand Gandhi 1869 október 2.-án született egy jómódú indiai család tagja ként.
Szülei után ő is egy olyan hindu vallás követője volt, amely magába foglalja a buddhizmus egyes gondolatait.
Innen ered az a világnézet amely végig kísérte életét; vagyis a minden élet szeretete, a mindennel szembeni ártalmatlanság.
Tanulmányait Londonban végezte, ahol jogot tanult. Ezt követően Dél-Afrikában egy indiai cég jogtanácsosa lett.
Itt szembesült először az indiaikat ért diszkriminációval.
Az itt átélt események ösztönözték arra, hogy 1915-ös hazatérése után az indiai függetlenségi mozgalom élére álljon.
Eszköze nem a fegyverek, és a pusztítás volt!
Minden olyan erőszakmentes eszközt bevetett amellyel közelebb került a céljához.
Ekkor érdemelte ki a Mahátma nevet, ami "nagy lelket" jelent.
A sztrájkok, és az engedetlenségek átfogó hulláma igen nagy gondot jelentett az angol gazdasági tevékenységekben és érdekeltségekben továbbá megnyirbálta a büszke, legyőzhetetlen brit oroszlánról alkotott képet.
Ennek végeredménye az 1947-ben kivívott függetlenség.
Gandhi halálát egy elvakult nacionalista okozta 1948-ban, éppen akkor amikor egy hindu szertartáshoz készülődött.
Erőszakos halála teljességgel ellentétben áll azzal, aminek hirdetője volt.
De ez talán még érvényesebbé teszi azt az üzenetet amit Gandhi személye, és munkássága jelenthet a ma élő ember számára.
Ez pedig az lehet, hogy képesnek kell lennünk békében, és szeretetben élnünk, mellőzve a véres erőszakot, és ennek alapja a kölcsönös tisztelet, és tolerancia lehet.
Gandhi ezt az erőt vallásos hátteréből nyerte, és általában a vallások mindegyike kínál követőinek egyfajta etikai, vagy erkölcsi normákat.
Ezek segítségével tudnak helytállni, és jól szerepelni az életnek nevezett nagy színdarabban.
De vannak nagyon sokan, különösen most amikor a materializmus anyagi, mulandó korszaka került előtérbe, akik nem kötődnek semmilyen valláshoz.
Ők azok akik könnyen eltévedhetnek azoknak a szabályoknak az útvesztőjében, amit a különböző társadalmi berendezkedések, és történelmi korszakok eredményeztek, és hagytak ránk.
L.Ron Hubbard a Szcientológia vallás alapítója azontúl, hogy saját hívei számára meghatározta azt az utat ami a végtelen túlélés felé halad, ezen túl készített egy olyan morális szabály gyűjteményt amit nem vallásos emberek is használhatnak.
Ez " Az út a Boldogsághoz" könyve.
Ezek a szabályok nem mások, vagy újjak a vallásos viselkedési normákhoz képest, nem olyanok amik azokban ne szerepelnének, vagy ne lennének fontosak, a különbség az, hogy ezek nem annyira specializáltak.
A 21 viselkedési szabály nem olyan gondolatok gyűjteménye amik még nem hangzottak el a történelem folyamán.
Nem erről van szó, sőt a szabály gyűjtemény ereje abban rejlik, hogy összegzi, és rendszerezi a legfontosabb normákat, ez a lényeg.
Mindezt úgy köti egy csokorba, hogy a figyelmes olvasó előtt megjelennek mindazok a normák amik az élet minden területéhez, minden résztvevőjéhez fűződő kapcsolatunkat megalapozhatják.
A Nobel béke díjban részesült Gandhi kapcsán főként a "Mutass jó példát!", és a "Próbálj úgy bánni másokkal, ahogy te szeretnéd, hogy ők bánjanak veled" szabályok a legjellemzőbbek.
http://www.able.hu/az-ut-a-boldogsaghoz-videok.html
Címkék: szcientológia vallás boldogság gandhi
Megjelenés ideje: 2011-01-19 19:45:13
Beküldte: Atanáz