<!-- p { margin-bottom: 0.21cm; }a:link { } --> A közkeletű elképzelés szerint a művészet feladata a szórakoztatás, a művész dolga, hogy elfeledtesse közönségével a hétköznapok búját-baját. Felvidíthat, illetve oly sanyarú sorsokat állíthat alkotása középpontjába, amellyel szembesülve az emberek hálásak lehetnek azért, amit az élet nekik nyújtott. Ám a kép, mely elénk tárul, nem ilyen egyszerű.
A kulturális divatok hátterében ott állnak a lelkes vagy kiégett művészek, akik felkapnak valamit, mert jónak érzik, vagy akik manipuláció áldozataiként állnak egy ügy mellé, és terjesztik azt a világban. Láthattuk ezek hatását az elmúlt évtizedekben: a szexuális szabadosság, az erkölcstelenség, a drogok használata, a bűnözés terjedése, ezek mind hasonló receptet követve férkőztek az emberek elméjébe.
A felkapott művész példakép, követendő minta. Kicsit olyannak lenni, mint ő, azt jelenti, hogy kicsit átéljük azt a sikert és csodálatot, amelyben része van. Egy drogfüggő sztár felmérhetetlen károkat okoz rajongói soraiban, és így egész társadalmunkban.
A művészet nem csupán szórakoztatás. A művészet alkotja meg a jövőt, azáltal, hogy gondolatokat terjeszt és fogadtat el, valamint érzelmi viszonyulást alakít ki az emberekben egyes dolgokkal, sőt gondolatokkal, eszmékkel szemben.
"A művészet feladata, hogy a szociális törekvés nemes jelentőségét felismerje és neki a helyes irányt megmutassa." – Wagner –
A művészet felhasználható jóra, és ugyanígy, rosszra is. Megfosztva benső lényegétől, előremutató feladatától, propagandává alakul át, művelői pedig egy eszme, rendszer, ideológia, vagy pusztán egy szűk érdekcsoport gazdasági érdekeinek ügynökeivé, szószólóivá silányulnak, miközben többnyire észre sem veszik, mit tesznek, és mihez nyújtanak segédkezet.
A felelősség, melyet művészeink vállukon hordanak, roppant súlyú. Mondják: a szó elszáll, az írás megmarad. Milyen igaz! Az írás nem ismer térbeli vagy időbeli távolságot. Egyes írók, költők szavai évezredek óta visszhangzanak. A hibák, a tévedések, az ideológiai elkötelezettségek, a tekintélyelvű, hamis társadalmi és „tudományos” információk szörnyű pusztítást végezhetnek, azáltal, hogy embertömegek gondolkodását határozzák meg, terelik olyan nyomvonalba, mely a hanyatlás felé viszi az emberiséget.
"A művészet arra hivatott, hogy a múlandó hasonlatot átitassa az örökkévalóság üzenetével." – Rudolf Steiner –
A művészet beleivódott lelkünkbe, életünk, érzelmeink, gondolataink szerves részét képezi. Alakítja hajviseletünket, öltözködésünket, szófordulatainkat, gesztusainkat, szokásainkat, és mindezeken felül: céljainkat, világlátásunkat is. Egy film mesteri hangulata, egy regény frappánsan megfogalmazott mondatai, egy dal szívbemarkoló előadásmódja többet nyújtanak a pillanat könnyed átélésénél.
Gyors körkérdést végezhetünk a jelenlegi környezetünkben található emberek közt, és megrökönyödve tapasztaljuk majd, milyen hatással voltak rájuk, életükre, karrierjükre a művészet egyes alkotásai.
A művészet sohasem csak szórakoztatás. Divatot, irányzatokat, izmusokat teremt, meghatározza céljainkat, életfelfogásunkat. A művészet nem egy munka a sok közül. A művészet nem „laza” és „trendi” tevékenység. A művészet a jövőt alkotja meg, művelőinek felelőssége roppant méretű.
„Egy kultúra csak annyira nagyszerű, amekkorák az álmai, és az álmait a művészek álmodják. Amikor a művészi lét szintje elveszíti tisztaságát, ugyanúgy elveszíti tisztaságát maga a művészet is, a társadalom hanyatlását hozva el.” – L. Ron Hubbard –
Címkék: L. Ron Hubbard művészet kultúra
Megjelenés ideje: 2011-01-26 14:20:18
Beküldte: Bonifác