2011. január elején életbe lépett hazánk új médiatörvénye. A médiát szabályozó paragrafuscsomag több ponton is kitér a vallásokra, illetve az egyházakra.
Továbbá szigorú szabályokat állít fel a televízió, a rádió, a nyomtatott és elektronikus sajtó viselkedésével, témakezelésével kapcsolatban.
A média feladata a pártatlan tájékoztatás. Feladata, hogy informáljon, bemutasson, nem pedig az, hogy valaki véleményét elterjessze a társadalomban, vagy, hogy elítéljen valamit, pusztán azon az alapon, hogy valaki nem ért vele egyet.
A televíziónak, a rádiónak, a nyomtatott és az elektronikus sajtónak kötelessége tiszteletteljes hozzáállást tanúsítania az emberek sokféle világnézetéhez. Nem foglalhat állást vallási, egyházi kérdésekben. Nem feladata, és nem is ért hozzá.
A média nem képviselhet világnézeti elképzeléseket, nem képviselhet ideológiákat, nem képviselhet bizonyos információkat. A média szerepe a társadalomban az információk elérhetővé tétele. Nincs más szerepe, ez azonban rendkívül fontos, és felelősségteljes.
Egy felelősségteljes médiumnak számtalan erővel kell megküzdenie, és a legkülönfélébb érdekek nyomása alatt kell helytállnia annak érdekében, hogy társadalomban betöltött funkcióját elláthassa. A médiát tehát egyfelől szabályozni kell, másfelől védeni. Védelmezni az olyan külső hatásokkal szemben, amelyek elferdítenék, kihasználnák, kisajátítanák.
A vallás, amióta világ a világ, a legkényesebb témák közé tartozott, megosztotta az embereket, konfliktusokat szült, hadjáratokat, háborúkat indítottak értük és ellenük. Joggal feltételezhetjük, hogy a jövőben az emberek továbbra is sokféle elgondolást alkotnak majd létünk legalapvetőbb kérdéseivel kapcsolatban, és továbbra is sokféle vallást (és egyházat) igényelnek majd.
Az emberiség talán soha nem fog egységes világnézetet képviselni. Talán soha nem fog megtörténni, hogy az emberi faj minden egyes tagja ugyanazon hitelveket vallja, és egyetlen vallás hívője legyen mindenki. Remélhetőleg ez soha nem történik meg.
Mi a megoldás az emberiség sokszínűségére?
Nos, a megoldás az, hogy nincs szükség megoldásra. Így van jól, ahogyan van. El kell fogadnunk az eltérő nézeteket, el kell fogadnunk a különféle vallásos meggyőződést, és teret kell adnunk a vallásgyakorlásnak. A sokszínűség csak azokat zavarja, akik rettegnek másoktól, vagy akik elvesztek a megalománia bugyraiban, és önmagukat a tökéletesség kis szigetének látják az elmebaj tengerében.
A média feladata bemutatni az emberiség sokszínűségét. Pártatlanul tájékoztatni a vallásokról, és egyházaikról, ám messzemenőkig tartózkodni az állásfoglalástól világnézeti kérdésekkel kapcsolatban.
Természetesen, a média megteheti, hogy tájékoztat egyes megtévedt katolikus egyházi személyek pedofil botrányairól, mert ha nem tenné, az egyenlő lenne az ügy eltussolásával, de mindezt ellenpontoznia kell az egyház napi gyakorlatáról szóló hírekkel és nemzetközi békepárti fellépésével, ellenben az a kép alakulhat ki, hogy a keresztény tanítás gyerekmolesztálásra szólít fel, amely igencsak távol áll a valóságtól.
Ennél is súlyosabb a helyzet, amikor elfogultságból, valamilyen érdek képviseletéből kiindulva, a média egy egyházról szőtt súlyos hazugságokat enged a nyilvánosság elé, melyeket senki meg sem próbált bizonyítani, és még csak nem is ad teret az igaztalanul megvádolt közösségnek a reflektálásra. Jó példa erre a múlt év végének egyik parlamenti kirohanása, melyben a Magyar Szcientológia Egyházat érték megalapozatlan rágalmak egyik képviselő szájából; vagy egy jelenleg is aktív internetes hírportálról, mely égbekiáltóan szubjektív és valótlan állításokat terjeszt több keresztény felekezetről és a buddhizmusról is; vagy egy nemrégiben napvilágot látott összefoglaló, mely a zsidó vallású magyar közszereplőket vette sorra, ábécésorrendben.
Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Ez a hazudozók közkedvelt ideológiája, amely felmentést ad számukra, amiért nem tudnak bizonyítékokat bemutatni, azok ugyanis nem léteznek. A média általánosan teret enged az ilyesminek, az egyedi, sajátos vélemények megkérdőjelezhetetlen tudományos tényként való közreadásában, miközben bizonyos témákat következetesen agyonhallgat. Ez a jövőben nem maradhat így. Ez örök konfliktusforrás, melyet a sokszínűség elfogadása és tisztelete old fel.
1948. december 10-én az ENSZ elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. E nyilatkozat kimondja, hogy minden embernek joga van a művelődéshez, a tanuláshoz, a kultúrában való részvételhez, a véleményalkotáshoz, a gondolkodáshoz, a lelkiismereti és vallási szabadsághoz. Mindezen nemes elvek azonban puszta délibábok, rózsaszín álmok, ha a média nem a közt szolgálja sokrétű és pártatlan tájékoztatással, hanem csupán egy szűk érdekcsoport bábja.
Milliónyi problémát és háborút kerülhetünk el mindössze azzal, hogy kinyilvánítjuk a média társadalmi feladatát, és kellő hatalmat adunk a kezébe ahhoz, hogy végezhesse roppant fontosságú munkáját, minden kívülről érkező nyomás ellenére, még abban az esetben is, ha a nyomás a kormány oldaláról érkezik.
A média nem állhat senki szolgálatába. A médiának az egyedi érdekek felett kell állnia.
Címkék: szcientológia vallás média keresztény
Megjelenés ideje: 2011-02-02 10:31:36
Beküldte: Bonifác