Fellángolt a vita. Szabad-e leszállítani a tankötelezettség felső határát 15 évre? Szervezetek, szakértők szólalnak meg, érdekeltek ilyen vagy olyan oldalon.
A terv célja, hogy friss munkaerővel lássa el az ország vállalkozásait, valamint javuljanak a szakmához jutás esélyei. Maga a cél valószínűleg nem vita tárgya, még ha kibővíthető is lenne. A kérdés az, hogy ez valósul-e meg. Ezen írás a számba veendő tételeket sorolja fel, s benne a legfontosabbat, azoknak a fiatalok érdekeit, akiket ez majd érint, s melyek nem mindegyikét tették még fel az elmúlt napokban.
Ahhoz, hogy valaki véleményt alkosson, érdemes sok-sok tényezőt figyelembe vennie:
1. Amellett, hogy állami kötelezettség bizonyos oktatási rendszer fenntartása, hatékony munkaerő kerül ki onnan?
2. Tisztességes-e iparűzési adót elvárni a vállalkozásoktól akkor, amikor valójában az iskolapadból kikerülőket a munkahelyeken tanítják meg szakmájukra?
3. Az általános iskolai anyag mennyisége megalapozza-e azt, hogy egy fiatal sikereken nevelkedve később önbizalommal lásson neki további képzéseknek?
4. Valóban értéket képviselő általános műveltséget adnak a jelenlegi gimnáziumok?
5. Vajon az oktatási rendszer ideértve a felsőoktatást is, a gyakorlatban alkalmazható, a piacon elcserélhető, értékes képességeket ad?
6. Mekkora lenne az optimális általános ismeretek – gyakorlati ismeretek arány?
7. A pedagógus fizetés elértéktelenedése nincs-e párhuzamban azzal, hogy mennyire hasznos vagy haszontalan a négy év középiskolában szerzett tudás?
8. Vajon a kétkezi munkával értéket teremtő fiatalok fele ugyanúgy kipróbálná a drogot, mint a jelenleg középiskolákba járók, de ott sikertelenül szereplők?
9. Mekkora a munkanélküliség valójában, ha számos vállalkozás nem talál hatékonyan alkalmazható munkaerőt.
10. Nőni fog-e a munkanélküliség azzal, ha sok fiatal hamarabb munkába áll, s a munkanélküliség nem inkább a munkahelyekre nehezedő bérterhek miatt magas?
11. Egy fiatalt kényszerrel vagy érdekeltté tétellel érdemes-e inkább segíteni akár abban, hogy tanuljon, akár abban, hogy dolgozzon?
12. Hogyan hatna a korábbi munkavállalás a családokra?
13. Képes-e egy iskola annyit rontani, mint egy órányi televíziózás?
14. Le kell-e mondani az általános műveltségről akkor, ha valaki kétkezi munkássá válik, vagy ez csak egy letűnt rendszerből itt maradt tapasztalat?
15. A munka és a művészet tényleg olyan távol áll egymástól, mint ahogyan azt sokan hiszik?
L. Ron Hubbard így ír: „Az oktatással kapcsolatos problémák tekintetében bármely társadalomnak célja és érdeke a képességek, a kezdeményezőkészség, a műveltségi szint, és mindezekkel együtt az adott társadalom túlélési szintjének emelése. Amikor egy társadalom ezek bármelyikéről is megfeledkezik, önmagát teszi tönkre saját oktatási eszközeivel.” ( http://hu.lronhubbard.org/biography/humanitarian/educator.html )
Amikor lecsökken az erkölcs és az egyéni morál, akkor szokott nőni a szabályozás szerepe. Mostanában nő. Ez azt jelzi, hogy valami nincs helyén a családokban és az iskolákban és a társadalom más összetevőiben sem; ideértve a munka, az üzlet, a vezetés és a művészetek területét.
Címkék: oktatás ron hubbard l
Megjelenés ideje: 2011-03-17 07:00:51
Beküldte: Arkeon