Az én Istenem, vagy inkább a fogalmam istenről nagyban hasonlít arra, ahogy a Szcientológia meghatározza azt, hiszen ez az a vallás amely számomra reálissá tette a Mindenhatót.
A keresztény neveltetés a családunkban már a nagyszülőknél elmaradt, szülői ágról pedig semmilyen késztetés nem volt ebbe az irányba. Környezetemből csak a szokásos dolgokat halottam; Isten mindenhol ott van, Isten mindent tud, Isten mindent lát, stb.Az ilyen adatokból és néha, a mesebeli, vagy filmbéli megszemélyesítésekből, valamint a „mindent lát” típusú szálló igékből azt gondoltam, hogy Istennek csakis és kizárólag emberi testtel kell rendelkeznie.Hiszen ha mindent lát, akkor van szeme is, és akkor van feje is, és akkor minden bizonnyal van teste is, mert a fej test nélkül elég élettelen.Ehhez hozzáadódtak azok a leírások amiket a felnőttek, óvónénik, és tanárbácsik adtak, a gyermek számára elfogadható szinten. Ez akkor megfelelő volt, de később adhattak volna egy valósabb képet is annál mint hogy a: felhők felett égi trónján ülve, a jóságtól pirosló orcával, ősz bozontja alól figyeli a sok milliárd embert, köztük engem is. Ezért jónak kell lennem! Ráadásul ez nem is egyezik a keresztények Isten képével!
A gyerekkor elmúltával módosíthatták volna ezeket a leírásokat, hiszen a Mikulást is leleplezték, és a „nyuszikán” sincs már semmilyen titok, de ez nem történt meg. Sajnos van annak hátulütője, ha a gyereknek mindent a mesék szintjén akarunk elmagyarázni, főleg akkor ha azt később nem korrigáljuk.
Így a mindenről gondoskodó és mindent figyelő Isten képe nem volt túl reális számomra.És ez máris felhatalmazást adott arra, hogy végtelennek tűnő szóláncokban káromkodjak, olyan szavakat összekapcsolva amelyek trágárságukban még egymástól is viszolyogtak.Mert, „ami nem létezik azt lehet szidni” ez volt a magam számára gyártott igazságom.Azokkal az emberekkel pedig akik megtalálták Istent vegyes érzelmeim voltak, néha irigykedve néztem rájuk, amiért így tudnak hinni valamiben, máskor pedig megvetően, ugyanazért.
Én nem tudtam azonosulni azzal az Isten képpel, amit a keresztény vallások kínáltak fel, de ez nem jelenti azt, hogy az helytelen lenne, vagy hamis és örülök annak ha mások azonosulni tudnak vele, egyszerűen nekem nem volt reális.Még akkor sem amikor már tudtam azt, hogy Istent nem feltétlenül kezekkel és lábakkal kell elképzelni. Még akkor sem amikor már tudtam azt, hogy Isten teremtményein, művein keresztül van ott mindenhol.
De voltak kérdéseim az életről, illetve magával az élettel kapcsolatban. Mivel a kötelező érvényű dogmákkal nem éreztem jól magam, ezért sokáig nem is gondoltam arra, hogy a válaszaimat a vallások területén fogom megtalálni.Majd találkoztam a Szcientológiával, és L.Ron Hubbard filozófiájából megtudtam azt, hogy nem minden vallás kötelező hittételeken alapul. Továbbá azt, hogy számomra azok a dolgok igazak, amiket én magam megtapasztalok, vagy én magam igaznak hiszek.
A Szcientológia többek között megadta nekem azt, hogy elismerjem és tiszteljem mások vallásos hitét azt, hogy ezekből fakadóan már nem veszem isten nevét hiába a számra.
Azzal, hogy a Szcientológia elismeri Isten létezését de azt nem határozza meg hívei számára, és az ezzel kapcsolatos elgondolást rám hagyja, egy olyan rendszert ismertem meg amiben teret kapnak az én elképzeléseim is.Egy olyan képet adott Istenről, ami nincs teljesen kidolgozva; a kontúrokat én húzom ki, és a színezést, ami igazából valóságossá teszi ezt a képet, szintén rám bízza, ezt a képet megalkothatom gondolataim szerint is, vagy kivárva a megtapasztalást saját benyomásaim alapján is. Ez utóbbi még egyelőre nem történt meg de Isten képem kezd kialakulni.
Hiszem, hogy van egy Elsődleges Ok, valami, bármi ami ezt az Univerzumot minden alkotórészével megteremtette, vagy legalábbis elindította egy olyan fejlődési úton amely során kialakulhatott.Ez az Elsődleges Ok számomra a Teremtő! Ugyanúgy ahogy minden tárgynak, vagy minden gondolatnak van teremtője, Elsődleges Oka, ugyanúgy ennek a világegyetemnek is van. Tudom, hogy a végtelenségig lehetne kérdéseket fogalmazni arról, hogy „ És azt az Okot ki teremtette?”, de ez számomra lényegtelen, innentől kezdődik a hit területe.
Az én Istenem nem különösebben jó és nem különösebben rossz, nem fohászkodom hozzá, de elismerem, hogy van. Nem személyesítem meg semmilyen alakban, számomra lehet az bármilyen; ölthet testet, vagy akár lehet testetlen is, ha körbe nézek tanújelét látom annak, hogy létezik.
Ilyen az én Istenem!
http://szcientologia--l-ron-hubbard.cikkezz.hu/A_Szcientologia_Istene.html
Címkék: szcientológia vallás Isten
Megjelenés ideje: 2011-04-21 10:31:22
Beküldte: Atanáz